Jan Johanssonról már esett szó a blogon és arról is, hogy többek között a svéd tévének is szerzett zenét; ilyen volt az akkor megfilmesített Astrid Lindgren Pippije is. 1968-ban Johansson halála után egyik neves kollégája Georg Riedel jazzmuzsikus vette át a feladatot.

Riedel 1934-ben született Karlovy Varyban és négy éves volt, amikor családja Svédországba költözött. Eredetileg hegedülni tanult, de aztán áttért a nagybőgőre. Együtt zenélt Johanssonnal, Egil Johanssennel, Rune Gustavssonnal. A jazz műfaján kívül írt operát Strindberg Hemsöiekéhez, és zenét Tomas Tranströmer szövegeihez.

Többek között az Emil i Lönneberga című Astrid Lindgren-film zenéjét szerezte, amelynek több dala is később sláger lett. Az egyik legviccesebb nótát a Jag är fattig bonddräng  címűt Tommy Körberg (1948) színész, énekes adja elő egy érdekes felvételen.

A dal első versszaka magyarul: "Én egy szegény parasztfiú vagyok, de mégis élek, /nap mint nap húzom az igát, boronálok, vetek, szántok, lapátolok, ások, cipekedek. Ballagok az ökreim mögött, kiabálok, fütyülök, és káromkodok.  "

Mivel eredetileg ez a dal gyerekeknek íródott találtam egy erre megfeleltethető, ámde ellentétes tartalmú dalocskát a híres-nevezetes Süsü a sárkány című meséből. A Zsoldosok dalára biztosan emlékeznek néhányan, de ha nem íme:

"Mi vagyunk a zsoldosok, kezünk sose dolgozott, ruhánk mégse foltozott, csiszi-csiszi köszörű, ez az élet gyönyörű..."

Stb, stb... Na, hogy is van ez?

www.youtube.com/watch

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.