Georg Brandesről és másokról a magyar irodalomban
2011.01.10. 20:37
Idegen költők - Örök barátaink Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben
címmel jelent meg az előző év végén egy átfogó tanulmánykötet a L'Harmattan Kiadónál. Skandinavisztikai vonatkozás a kötetben a Georg Brandesről szóló tanulmány, amely részben Henrik Pontoppidan Szerencsés Péter című regényére is kitér. Akik nem irodalommal foglalkoznak, és ami még rémesebb az irodalmárok is olykor felteszik maguknak a kérdést, hogy mire valók az irodalomkritikusok?
August Strindberg A vörös szobában (Röda rummet) már 1879-ben beszámolt az irodalmi körök és karrierek visszásságairól, persze saját hazájában ő sem lett a kritikusok fő kedvence, és később sem, amikor még egy Nobel–díjra sem méltatták. Dániában élt ekkoriban egy Georg Brandes nevű kritikus, akinek végül Strindberg is köszönheti világirodalmi hírét. Ki volt ő? Szerb Antal szerint: „ Brandes szellemi nagyhatalom volt a századvégi Európában. Ibsent, Björnsont ő tette európai nagysággá, Nietzschébe ő öntött bátorságot, hogy életművét folytassa; és felvillanyozta, felszabadította a fiatal skandináv írókat.” Többek között Brandesről olvashatunk tehát a nemrégiben megjelent Idegen költők örök barátaink című kötetben, amely az ELTE Anglisztika Tanszéke által 2009-ben megrendezett világirodalmi konferencia eredményeit foglalja össze
A világirodalom és magyar irodalom kapcsolatairól, a műfordítások jelentőségéről is érdekes írásokat olvashatunk a kötetben, amelyben kiemelt helyet kap a Nyugat című folyóirat közvetítő szerepe is az egyes népek hazai recepciójában. Egyrészt példaértékű a Péter Ágnes vezette kutatóműhely nyitása más területek felé, hiszen ezen a konferencián, teret engedtek többek között a skandináv, az orosz, portugál irodalomnak is. Másrészt követendő példa a tudományos fokozattal rendelkező, és aktívan publikáló, tehetséges fiatal oktatókból, kutatókból álló szerkesztői gárda is.
(Szerk. Gárdos - Péter - Ruttkay - Timár - Vince: Idegen költők - Örök barátaink - Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben, L'Harmattan Kiadó, 2010)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aSimon 2011.01.14. 10:56:51
Amúgy kérdés van-e ma vajon ilyen "jó európai", tehát európai látókörű irodalomkritikus. Bár hogy Magyarországon - az azt hiszem sajnos nem kérdés.
Amúgy jók az illusztrációk :))