Ha a férfi feminista

Kik is azok a feministák? Csak nők? Csak ők? „Nőiségünk” gyakran csupán társadalmi sztereotípiák által megszervezett csapda, amelyből a kolleganők szerint ildomos volna kikászálódnunk. Szabványosított nőiségünkre csakúgy, mint a bölcsész-feminista retorikára néha már ráférne egy kis fazonigazítás, valamint nyitni és kinyílni kellenék, na de minek, vagy kinek? Leginkább a párbeszédnek, amelyben nők és férfiak vesznek részt. A férfi szerzők feminizmusa nem számít irodalomtörténeti kuriózumnak északon. Brandes és Ibsen után, Strindberg követőjeként a svéd Hjalmar Söderberg (1869-1941) is jelentősen hozzájárult a női szerepek forradalmasításához elsősorban novelláival, regényeivel.

A Doktor Glas című kisregénye nemrégiben látott magyar fordításban napvilágot a Polar Kiadó jóvoltából. Svédországi megjelenésekor, 1905-ben jelentősen felkavarta a kedélyeket, nem csoda, hiszen két korszak és két esztétikai világkép ütközik egymással a különös szerelmi történetben. Míg a szecesszió, a tánc műfajában oldotta el a földhöz láncolt női testet, addig a „rossz hírű” naturalizmus a női lélek égi dimenzióival számolt le. És bizony az öröklődési- determinista elv valamint a tánc mámora egyazon vonatkoztatási rendszerben aligha fér meg egymással botrányok nélkül. A Doktor Glas című könyv meglehetősen komisz témákat feszegetett: mint például a titkolt terhesség, az abortusz, és az asszonyi hűtlenség. A szerelem testi - lelki szálaiból a női sors krimibe illő mintái szövődnek, amelynek felfejtésére a regény címszereplője, az álmodozó fiatal orvos vállalkozik. Doktor Glast egyik női páciense meglehetősen kínos ügyben keresi fel; azért hogy házastársi kötelességei alól hivatalos felmentést szerezzen. Gregoriusné férje az idősödő lelkész, erotikus vágyaival zavartalanul ostromolja hitvesét, aki mindeközben már szeretőt tart. A titkos életből még további rejtekajtókat tár föl a Doktor, aki persze maga is a szépasszony hálójába gabalyodik, s aztán menthetetlenül szolgálni akarja boldogságát. A boldogság derül ki egy beszélgetésből mindössze talán egy pillanat lehet, (amelyben Sören Kierkegaard az időt és az öröklétet összekapcsolta). A boldogságtól megriadó szerelmes, aki elfut a nagy lehetőség elől, be nem teljesítve a vágyott életet, a pillanat tünékenységétől riad meg, és az élvezetek mindennapjaiba lel menedéket: ahogyan Gregoriusné. A norvég festő Edward Munch híres festménye juthat eszünkbe a kisregény olvasása közben, amely találóan Az élet tánca címet viseli. A kép egy nyári táncmulatságot ábrázol: egy szerelmespár táncát szemléli a körön kívül álló feketeruhás nő, és a táncosára váró reménykedő fehérruhás lány. Doktor Glas is így vár passzív vágyakozással, mígnem Gregoriusné boldogtalansága a legmélyebb örvénybe rántja.   Glas, aki folyton úgy érzi, elmegy mellette az élet anélkül, hogy döntenie kellene képtelen feloldódni a táncban, folyamatosan a nagy pillanatra vár. Beteljesületlen vágyakozásában, az élet elutasításában a naturalista csodatagadás, és némi későromantikus nosztalgia keveredik egymással. A skandináv országokban nagy hagyománnyal rendelkező feminista nőkép megalapozása az irodalomban számos férfi-szerzőnek köszönhető. Többek között a nőgyűlölőnek kikiáltott August Strindbergnek. Drámáiban zseniális elfogultsággal ábrázolta az emancipáltnak álcázott valójában elfojtott vágyak közt vergődő nőiséget és annak torzulásait. Strindberg tanítványaként Söderberg arra int, hogy vágyaink beteljesületlenek maradnak, amíg nem ismerjük azokat. Az élet nem csupán könyörtelenül, elszelel a boldogtalanok mellett, hanem még rossz irányba is sodorja passzív hőseit, akik nem akarnak részt venni a táncban, mert a lélek és a test közé nyíló szakadékba hullani veszélyes csakúgy, mint szerelembe esni, csakúgy, mint szóba elegyedni nőknek nőkről férfiakkal és fordítva.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.